Gyümölcsfát metszeni, de mikor?

A gyümölcsfák metszésénél fontos kérdés a mikor. Ugyanaz a beavatkozás az egyik fajnál biztonságos és hasznos lehet, míg egy másiknál komoly károkat okozhat. Az alábbi összefoglaló segít eligazodni a különböző metszési időszakok és metszéstípusok között, hogy könnyebb legyen eldönteni, mikor, mit és miért érdemes metszeni a gyümölcsfákon.

A metszés célja, hogy a termőfelületet  a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése érdekében alakítsuk. Több cikkben foglalkoztunk már a koronaformák kialakításával, most lássuk a termőkori metszést, amely a termőre fordult gyümölcstermő növényeken alkalmazott metszési módszere. Célja a termő egyensúly és a koronaforma megtartása. Egyszerűen fogalmazva a fő cél a korona kiterítése a napra. Cikk ajánlat: Gyümölcsfa koronaformák I.; Gyümölcsfa koronaformák II.

Almafa koronaalakítás nyugalmi időszakban.

A gyümölcsfák megfelelő metszése nem csak szebb koronát eredményez, hanem több és jobb minőségű termést is ad. A metszés idejének és módjának ismerete ezért alapvető a sikeres kertészkedéshez.

A metszés időpontját nem a naptár, hanem a fa élettani állapota határozza meg. Fás metszés a növények nyugalmi időszakának végén végzett metszés, a fásodott részeket vágjuk le. A vegetációs időszakban (tavasszal és nyáron) lehetőség van zöldmetszésre, hajtásválogatásra és ritkításra is.

Fás metszés

A fás metszést február közepe körül érdemes elkezdeni, amikor még nincs lomb és a fa pihen. Ebben az időszakban könnyen átlátható a fa szerkezete, és a metszési vágások nem hátráltatják a növény életfolyamatait. Míg a nyugalmi időszakban végzett fás metszés kedvező hatást gyakorol a kihajtásra, erőteljesebb regenerációt vált ki, a zölden végzett metszés kevésbé serkenti a kihajtást, sőt gyöngíthető vele a fa növekedési erélye.

Fás metszést nem csak nyugalmi időszakban lehet végezni! Leghamarabb a gyümölcsfák közül az almát metszheted illetve az almatermésűeket, ezek nem érzékenyek a hidegben fertőző gombákra, amelyek egyébként a sebfelületeken keresztül fertőznek. Az almatermésűek fő betegségei (pl. varasodás, lisztharmat) nem a hideg, nyugalmi időszakban fertőznek, hanem tartós nedvesség + melegebb hőmérséklet mellett aktiválódnak, jellemzően rügypattanás után. A metszéssel ejtett sebek viszonylag gyorsan kalluszosodnak, viszonylag alacsony hőmérsékleten is megkezdődik a sebzáródás. A felsoroltak miatt az almatermésűek fás metszését a nyugalmi időszak végén, rügypattanás előtt érdemes elvégezni.

Aztán jöhetnek a csonthéjasok, amelyek érzékenyek a citospórás fertőzésre és a gutaütésre.  Bizonyára sokan hallották már, hogy piros bimbós állapotban ajánlják az őszibarack metszését. Az őszibarack gyengén kalluszosodik hűvös időben, Minél közelebb vagyunk a hideg, csapadékos időjárású télutóhoz, annál nagyobb a veszélye a baktériumos, de főként a gombafertőzések terjedésének. Mások szerint ezzel óhatatlanul lesodorjuk a virágbimbókat, megszabadítva magunkat a leendő termés egy részétől. Meg kell találni a két időpont közötti kedvező állapotot, amikor a fa már aktív, ez általában március vég – április eleje. A termőrügyek jól láthatók rügypattanáskor, ami csökkenti a hibás metszés lehetőségét.

A kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula metszhető rügypattanáskor, de akár virágzásban is.

Amikor a rügyek már duzzadni kezdenek,  a március közepe és április közepe közötti időszak kedvező a csemeték koronaalakító fás metszéséhez.

Sose mulaszd el a metszés utáni sebkezelést!

őszibarack szálvesszős metszése

Egyes, erőteljes növekedésre hajlamos gyümölcsfák esetében kifejezetten előnyös, ha a metszés egy részét kihajtás után végezzük. A késleltetett fás metszés fás metszés rügypattanás környékén. Ez kevésbé serkenti a vegetatív növekedést, mint a nyugalmi időszakban végzett metszés. Télen a fa a metszést „ellenreakcióként” erőteljes hajtásképzéssel kompenzálja, míg kihajtás után ez a hatás mérsékeltebb.

Zöldmetszés

Ide tartozik minden metszési vagy beavatkozási munka, amit a vegetációs időszakban, zöld állapotban végzünk, amely A zöld, fotoszintetizáló, még el nem fásodott hajtásokat és leveleket érinti. Ez a metszés növekedésszabályozó jellegű.

Vegetációs időszakban történik a hajtásválogatás,  zöldmetszés egyik formája, a hajtások túlburjánzása ellen. A vegetációs időszak elején végzik. Ennek módja a hajtások eltávolítása tőből (elágazásra, burjánzásra hajlamos fáknál) vagy visszavágása levélkoszorúra, azaz visszavágás egy jól fejlett levél- és rügycsoport fölött (felkopaszodásra hajlamos fáknál elágazásra ösztönöz).

A nyár eleji időszakban végzett zöldmetszés előnye, hogy szellősebbé teszi a koronát, a korona belsejébe jobban behatol a fény, ami segíti a gyümölcsérés folyamatát. Ilyen fajta pl. az augusztus végétől érő Champion őszibarack fajta.

Ha elmarad a termésritkítás, a gyümölcsök elaprósodnak, lehullanak. termésritkításra a természetes gyümölcshullás után kerüljön sor! Pontatlan megközelítéssel termésritkításra a teljes virágzástól számított 35–50 napok között kerülhet sor, amikor a gyümölcskezdemény mérete 22–27 mm. Módja az egymás melletti gyümölcsök kiritkítása 3-4 ujjnyi távolságra.

Nyáron eltávolíthatod a meredeken felfelé törő vesszőket. Nyáron kerüljön sor a magasra törő, nem elágazó, rejtett rügyekből fejlődő fattyúvesszők metszésére is. Ne várd meg vele a következő tavaszt, mert addig is feleslegesen veszi el a tápanyagot, illetve beárnyékolja korona belsejét. Kivétel, ha egy mellék vázág valami miatt eltávolítására került. Ilyenkor a vízszinteshez legközelebb álló fattyúhajtást, vagy vízhajtást meghagyják és visszavágják. Ebből a hajtásból, egy újabb mellék vázágat lehet kinevelni. Nyáron is sorra kerülhet a mozgást, a kert használatát, pl fűnyírást zavaró részek eltávolítására.

A félfás metszés augusztus elejétől szeptember közepéig végezhető. Ilyenkor a a hajtások már nem teljesen zöldek, de még nem teljesen fásodtak, a fa lombos, aktív állapotban van. Augusztusban metszhető például a cseresznye, a meggy, amely ekkorra már letermett. Itt a cél az, hogy a növény még vegetációs időszakban több fényhez jusson. Bár most nem a termésérlelés a cél, hanem a következő évi virágrügyek differenciálódásának a segítése, amely már ebben az időszakban elkezdődik, majd télire leáll és tavasszal tovább folytatódik.

Mit szolgálnak a k2026ülönböző metszések?

Fás metszés: a fa szerkezetének kialakítása és fenntartása, az elhalt és beteg ágak eltávolítása, a korona ritkítása, a termőrészek megújítása.

Zöldmetszés: a túlzott hajtásnövekedés visszafogása, a fény és levegő jobb bejutásának biztosítása, a korona szellősebbé tétele.

Hajtásválogatás: a felesleges, rossz irányba növő hajtások eltávolítása a vegetáció elején.

Fattyúvesszők (vízhajtások): gyors növekedésű, meredeken felfelé törő hajtások eltávolítása; ez a zöldmetszés része

Félfás metszés: nyár végén végzett metszés, amely segíti a következő évi virágrügyek kialakulását.

Egyetlen metszési időpont sem „jobb” a másiknál – mindegyik más célt szolgál.

Gyümölcsfák metszésének időpontjai – összefoglaló táblázat